Fantasztikus dolog, ha elindulsz egy úton! Ahogy Bilbo mondta, rálépsz, visz a lábad, és hogy hová érsz …
Amikor 2011 augusztusában körvonalazódni kezdett, hogy mit is fogok csinálni – poháralátéteket – elkezdtem keresni a lehetőségeket, amikkel talán sikerül megkönnyíteni a vállalkozás elindítását.
Így kerültem el a Munkaügyi Központ pályázati osztályára, ahol végül és szinte az utolsó pillanatban bejutottam a támogatott vállalkozó kezdemények közé.
Az ügyintézés úgy ment, mint kés a vajon: Mindenki nagyon segítőkész volt, az Okmányirodában, a Nav-nál, és mindenhol.
A támogatás összege a különböző járulékok összegére szólt. Így kezdtem el egy új szakmát. Felkutattam a technológiát, a gépeket, elkészítettem az első darabokat, a hozzá tartozó weblapot, aminek a hirdetését itt látod jobb oldalt: Színvarázs.
Megkaptam hát minden földi és égi segítséget. Miért? Talán mert itt volt az ideje. És mert ez volt az utam, sőt ma is ez az utam.
Bármikor meditálok, imádkozom, vagy egyszerűen kihúzok egy angyal kártyát, ez jön ki belőle.
És most megtudtam, hogy a kötelező járulékok, amiket akkor is be kell fizetnem, ha nem termelek semmi jövedelmet, a másfélszeresére emelkedtek.
( Néha szidják a vállalkozókat, hogy miért minimumjövedelemre vannak bejelentve: Hát azért, mert nem tudnak nagyon sokan másként megélni. Egy főállású egyéni vállalkozónak ma 75 ezer forintot kell alapból havonta befizetnie. Próbáltad ezt már kezdőként kitermelni, úgy, hogy még élned is kell? )
Van egy történet egy kínai emberről, akinek elcsatangol a lova. Sajnálják szegényt, mondván, na öreg nincs lovad, hogy fogod a földed megművelni. Ő erre azt mondja: Meglátjuk, hogy ez jó, vagy rossz lesz! Azután másnap haza jön a ló, és hozza magával a fél vad ménest. Azt mondják az emberek: Milyen szerencsés vagy te öreg, gazdag lettél! Ő azt válaszolja: Nem tudjuk ez jó vagy nem. Meglátjuk! A fia elkezdi betörni a vadlovakat, de leesik az egyikről, és eltöri a lábát. Persze azt mondják: Szerencsétlen vagy öreg! Ki fog most segíteni neked? Megint ítélkeztek, mondja az öreg, higgyétek el, majd meglátjuk! Háború tör ki két tartomány között. Sok ifjút elvisznek harcolni, sokan nem térnek vissza. Mondják is az öregnek: Milyen szerencsés vagy te öreg, lám nem viszik el a fiad a háborúba! Az öreg elveszíti a türelmét: Ej, hát miért ítélkeztek folyton?
Bízzátok az életre, döntse el az, hogy minek mi az értelme, mi pedig majd meglátjuk.
Nos, most én is csak ezt tudom mondani: Fel kell készülni a vállalkozásoknak a nagyobb terhek kitermelésére. A többit meglátjuk …



