Mit tegyünk ma, 2012-ben, mi Magyarok?

Ma Ghymes koncerten voltunk, és Szarka Tamás mondta azt, hogy mi választottuk, hogy most 2012-ben itt vagyunk. És senki nem fogja megoldani a mi, a Magyarság, és a Föld problémáit. Nem jön Mátyás király, nem jönnek a táltosok és szentek. Persze, Ők mindannyian segítenek, mind az Égiek. De itt és most csak mi oldhatjuk meg az életünk, és ezért jöttünk. Éppen ott vagyunk, és akkor, ahogyan kívántuk!

A mi kihívásunk és próbánk az összefogás. Az összefogás szellemi és lelki téren is, és a magunk és egymás segítése és fejlesztése. Nem kell várnunk másra és mástól. Elég erősek vagyunk. Készek vagyunk!

“A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál”

YouTube előnézeti kép

és a tegnap elhangzott dal:

YouTube előnézeti kép

Kategória: Nap mint nap  Címkék: , , ,  Szólj hozzá

Kivel kötsz üzletet, és mennyire ért hozzá

Egy barátom mesélte a következő tanulságos történetet:

“Történt egyszer, hogy egy ismerősöm ajánlott egy befektetést. Nem ő találta meg a piacon, egy profi cégnél dolgozik, ők forgalmazzák.

Nem kell arra gondolni, hogy a nemzetközi piacot megrengetem a tőkémmel: A család, nagyszülők, szülők, és a saját összespórolt pénzemről volt szó. Ez a pénz szépen pihent a bankban, és csepegtette az apró százalékokat kamat gyanánt, ahogy az egyszeri magyarnál ez szokásos.

Az ajánlat felvillanyozó volt: A kamat háromszorosát ígérte, és teljes szabadságot a pénz használatának terén, tehát nem kellett lekötni évekre. Ez épp megfelelt nekem, mert a pénz vésztartaléknak volt szánva.

Mondhatod, hogy naiv vagyok. De háromszor is megkérdeztem, hogy ez tényleg ilyen jó? És a kedves ismerősöm biztosított róla, hogy jó és biztonságos.

  • Magas a kamat
  • Mobilizálható a pénz
  • Biztonságos, mert ha a befektetés értéke csak egy kicsit is csökkenne, azonnal egy számítógép átteszi más befektetésbe a pénzt
  • A cég – egy ismert cég a piacon, befektetése – ez is nagyobb múltú – 10 éve sikeres

Mi kell még?

Jött a kérdés: Melyik piacot választod? Ez már gyanús lehetett volna, de bíztam az ismerősömben. Felhívtuk a szakembert, aki az ismerősöm vezetője volt, és ő megmondta, melyik piacot, papírt, stb érdemes választani. Portfoliót.

A portfolió szó szép és hangzatos. Az ügyintézés gyors volt, a pénzt hamar befektették, flottul ment minden.

De:

Van egy másik ismerősöm is, aki – micsoda véletlen – szintén pénzügyekkel foglalkozik. Csak ő jobban értett hozzá, és azt mondta, hogy valami szerinte nem stimmel. Javasolta, hogy kérjek le egy kivonatot a pénzem – bocsánat, befektetésem! – értékéről.

A kivonatot el is küldték, és kiderült, hogy több mint 20 százalékkal kevesebbet ér a pénzem, mint amikor betettem. Persze pánikba estem, és hívtam az ismerősömet: Jött a válasz 1 hét múlva, nyugalom, ez jó így, minden rendben van, a pénzből levonták a költségeket, majd utoléri magát. 20 százalék költséget?

Megnéztem a neten a kötvényt kibocsátó céget rendben van. A portfolióm? Látszatra az is. Az azért feltűnt, hogy kockázatkedvelő és bíró ügyfeleknek ajánlják. Én kedvelem a kockázatot, csak nem bírom. Ha annyira bírnám, anyagilag, inkább ruletteznék. Megnéztem a befektetés hozamait. Mennyi mindent meg lehet nézni utólag, ugye! Persze, hogy 8 éven belül párszor 0 (nulla) és negatív hozama volt – ezt kevésbé szépen veszteségnek hívják. És az én pénzem 20 százaléka egy nap alatt ugrott le, amikor az árfolyam 2 százalékpontot esett, aztán úgy maradt.

Ami ez után következett azt nem fejtem ki túl hosszan, pedig ez volt a hosszú része:

Megkezdődött a tili-toli: Kérdeztem telefonon, e-mailben, családnál. Az ismerősöm egyre szórványosabban válaszolt, és még számomra, laikusnak is nyilvánvaló butaságokat.

A nagy pénzügyi szakértő cég, amelyiknél dolgozik, a füle botját sem mozgatta. A Vezető, akit felhívtunk annak idején együtt nem méltóztatott beszállni a dologba, csak a végén, amikor is leordította a fejemet a telefonban, megfenyegetett, és lecsapta a kagylót.

Kiderült, hogy

  • A hozam nem magas, hanem negatív
  • A pénzt nem lehet kivenni csak néhány év után
  • A biztonságos befektetést óvó számítógép, amely ha a befektetés értéke csak egy kicsit is csökkenne, azonnal átteszi más befektetésbe a pénzt nem létezik, hiszen nem lenne évek óta ingadozó a pénzpiacon a portfolió árfolyama
  • A cég – egy ismert cég a piacon – befektetése – ez is nagyobb múltú – de 10 éve nem sikeres, csak néhányszor volt az, amikor korrigálni tudta a megelőző árfolyamzuhanásokat.

Mi van még:

Elkezdtem nyomni az ismerősömet: Sírás-rívás, kiabálás, nem kaptam meg a levelet, sms-t, ki voltam kapcsolva egy hétig – mint jó üzletember, beteg voltam, át voltam irányítva, egyik e-mailt sem kaptam meg, elküldtem levélben, elküldték időben, majd a jogi osztály megoldja…

Elkezdtem nyomni a közvetítő céget: Hová kell, hogy elmenjek? PSZÁF, TV, rádió, közösségi oldalak, TV ügyvédje, vagy menjek oda tüntetni a cég irodája elé? Vagy menjek a nagy múltú céghez, aki biztosan örülni fog, hogy amatőr módon, az igazságot elferdítve adják el a termékét!

Nem ragozom: 6 hónap után kaptam vissza a pénzem, az egészet, mert nem érdekeltek a költségeik, meg az ismerősöm visszaírási vesztesége. Pofátlan módon a másik céggel fizettették a költséget, pedig az relatív vétlen volt, neki csak volt egy kockázatos, néha jó néha rossz hozamot adó terméke, de nem ő adta el biztonságos befektetésnek.

Az ismerősöm azóta is keres persze, barátsága jeléül, már egy hónapja is felhívott…

Javaslom tehát, hogy vigyázz kivel kötsz üzletet. Nézd meg a terméket, és kérj információt. Én azt a választ kaptam, hogy más cég szerződésében sincs benne az adott info. De én nem másik céggel tárgyalok.

Mindenkinek elmondom ezt a történetet, hogy tudják, hiába mondja egy cég a pénzpiacon, hogy az ő érdekeit képviseli, ez nem igaz!

Eddig a történet. Mit mondhatnék? Nincs benne semmi meglepő, ha csak az nem, hogy magyar emberek akarják magyar emberek pénzét, és ezzel a létbiztonságuk alapját lenyúlni. Ez felháborító, és nincs rá mentség.

Nézd meg kivel kötsz üzletet!

Pizza rendelés és kontroll

Működhet-e a totális kontroll? Newton törvénye értelmében az erő vele ellentétes irányú ellenerőt szül. Ezért készült a következő videó:

YouTube előnézeti kép

Kategória: Nap mint nap  Címkék:  Szólj hozzá

Akadály és segítség

Fantasztikus dolog, ha elindulsz egy úton! Ahogy Bilbo mondta, rálépsz, visz a lábad, és hogy hová érsz …

Amikor 2011 augusztusában körvonalazódni kezdett, hogy mit is fogok csinálni – poháralátéteket – elkezdtem keresni a lehetőségeket, amikkel talán sikerül megkönnyíteni a vállalkozás elindítását.

Így kerültem el a Munkaügyi Központ pályázati osztályára, ahol végül és szinte az utolsó pillanatban bejutottam a támogatott vállalkozó kezdemények közé.

Az ügyintézés úgy ment, mint kés a vajon: Mindenki nagyon segítőkész volt, az Okmányirodában, a Nav-nál, és mindenhol.

A támogatás összege a különböző járulékok összegére szólt. Így kezdtem el egy új szakmát. Felkutattam a technológiát, a gépeket, elkészítettem az első darabokat, a hozzá tartozó weblapot, aminek a hirdetését itt látod jobb oldalt: Színvarázs.

Megkaptam hát minden földi és égi segítséget. Miért? Talán mert itt volt az ideje. És mert ez volt az utam, sőt ma is ez az utam.

Bármikor meditálok, imádkozom, vagy egyszerűen kihúzok egy angyal kártyát, ez jön ki belőle.

És most megtudtam, hogy a kötelező járulékok, amiket akkor is be kell fizetnem, ha nem termelek semmi jövedelmet, a másfélszeresére emelkedtek.

( Néha szidják a vállalkozókat, hogy miért minimumjövedelemre vannak bejelentve: Hát azért, mert nem tudnak nagyon sokan másként megélni. Egy főállású egyéni vállalkozónak ma 75 ezer forintot kell alapból havonta befizetnie. Próbáltad ezt már kezdőként kitermelni, úgy, hogy még élned is kell? )

Van egy történet egy kínai emberről, akinek elcsatangol a lova. Sajnálják szegényt, mondván, na öreg nincs lovad, hogy fogod a földed megművelni. Ő erre azt mondja: Meglátjuk, hogy ez jó, vagy rossz lesz! Azután másnap haza jön a ló, és hozza magával a fél vad ménest. Azt mondják az emberek: Milyen szerencsés vagy te öreg, gazdag lettél! Ő azt válaszolja: Nem tudjuk ez jó vagy nem. Meglátjuk! A fia elkezdi betörni a vadlovakat, de leesik az egyikről, és eltöri a lábát. Persze azt mondják: Szerencsétlen vagy öreg! Ki fog most segíteni neked? Megint ítélkeztek, mondja az öreg, higgyétek el, majd meglátjuk! Háború tör ki két tartomány között. Sok ifjút elvisznek harcolni, sokan nem térnek vissza. Mondják is az öregnek: Milyen szerencsés vagy te öreg, lám nem viszik el a fiad a háborúba! Az öreg elveszíti a türelmét: Ej, hát miért ítélkeztek folyton?
Bízzátok az életre, döntse el az, hogy minek mi az értelme, mi pedig majd meglátjuk.

Nos, most én is csak ezt tudom mondani: Fel kell készülni a vállalkozásoknak a nagyobb terhek kitermelésére. A többit meglátjuk …

Designer gyógyszerek

Levélben kaptam, és igaznak hangzik. Mindenki maga döntse el:

Nagy divatja van manapság az úgynevezett designer drogok hajszolásának. Szemfüles rendőrségünk azonnal lecsap egy üzletre, ha az Amszterdashopnak vagy Kábítószerszaküzletnek hívja magát és bár jogszabály híján nem igazán tud eljárni, de legalább zaklatja a drogkereskedőket.

 Miközben azon elmélkedem, hogy miért lehet eljárni egy vitaminkereskedővel szemben aki c-vitamint vagy cinket javasol a nátha kezelésére és nem lehet a diszkódrogok forgalmazóival szemben, hadd mutassam meg a probléma gyökerét Önnek is.

Az utcai drogok a gyógyszeripar melléktermékei. Az LSD, a Heroin és a most divatos diszkódrogok mind a gyógyszergyárak remekei. Hogy üldözik vagy mindennap reklámozzák a tévében csak attól függ, hogy sikerült e valakinek igazolni, hogy ártalmas.

Vegyük például a fenilefedrint. Ez a vegyület nem csupán a speed és az extasy nevű diszkódrogok alapanyaga, hanem számos agyonreklámozott nátha elleni szer fő összetevője. Igen amit most láttál a TV-ben, annak.

Miért szedik a fiatalok a diszkóban? Hogy feldobódjanak. Miért szedi egy náthás? Ugyan ezért. Ne gondolja, hogy ettől meggyógyul. Ezek nem gyógyszerek. Csupán bedrogozva kevésbé fogja érezni, hogy beteg. Kicsit leverte a nátha? Szedjen drogot! Recept nélkül kapható a patikákban és akár egy benzinkúton is.

A mellékhatások tekintetében kérdezze meg a gyógyszerészt vagy a benzinkutast.

Amit biztosan tudunk a phenylephrineről és származékairól, hogy függőséget okoznak. Aki rászokott, nehezen tud róla leállni és bármilyen lelki megterhelés esetén újra használni fogja. Még olyan is előfordult, hogy nátha tüneteit mutatta valaki stressz hatására, csak hogy hozzájusson a gyógyszerhez. Több nőismerősöm is a táskájában hordta a nátha elleni szert akkor is, amikor semmi betegsége nem volt. “Biztonságérzetet” adott nekik.

Újat mondtam? Felháborodott?

Gondolom ön is tudja, hogy a fenti gyógyszereknek van gyerekváltozata is. Képzelje, ugyan ezekből az összetevőkből állnak. Ez abból az elgondolásból jött létre, hogy ha egy gyógyszer biztonságos a felnőtteknek, akkor egy kicsi nem árthat a gyereknek sem. Tényleg így működik a gyógyszer adagolási tudomány.

Amit tehet: írjon levelet a képviselőjének. Mondja el neki, hogy nem ért egyet a pszeudoefedrin tartalmú szerek szabad forgalmazásával és helyette a méz, a cink és a c-vitamin reklámozását javasolja legalizáláni. Ugyanis ma ezeknek gyógyhatást tulajdonítani tilos. Ezért látunk olyan reklámokat a tévében a c-vitaminról, hogy van lassan ható, van gyorsan ható és van a lassanésgyorsanható. A c-vitamin gyártónak ki kell találni valami ostobaságot, mert azt mégsem mondhatja, hogy szedjen c-vitamint, hogy meg ne fázzon.

Ha mégis megfázott használja az immunrendszerét. Igyon gyógyteákat. Naponta 3-4 litert. Kanalazzon mézet, ami kitűnően csökkenti a köhögést, pihenjen, rágcsáljon gyömbért és szopogasson cink rágótablettát. Éppen annyi idő alatt fog meggyógyulni, mint ha drogokkal kezelné magát. 3-4 nap alatt.

Kategória: Nap mint nap  Címkék:  Szólj hozzá

Szemtorna

Egy érdekes oldal:

http://www.szemtorna.hu

Egészen új szemszögből tárgyalja a látás javításának lehetőségét, bár ez a nézőpont nem új, csak nem közismert: 100 éve tudjuk hogyan lehet a látáson javítani!

Kategória: Nap mint nap  Címkék:  Szólj hozzá

Tényleg az én utam?

Hogyan juthatunk el a bizonytalanságtól a belső biztonságig?

Sokszor megtörtént velem, hogy indultam volna, de nem tudtam, merre. Nem tudtam? Azt figyeltem meg, hogy mindannyian tudjuk valahol mélyen belül, hogy mit kellene tennünk, de ez a tudás nem jut el tudatos szintre. Ha nagyjából eljut, akkor elnyomja a félelem, vagy a világ zaja.

Éreztél már bujkáló félelmet a gyomrod tájékán? Vagy a vesédnél, vagy máshol?
Esetleg átélted már azt az élményt, hogy majdnem tudod mit kell tenned, majdnem érted, de azután elmerült a gondolataid zajában?

Félünk és remélünk. Egyszerre gondolkozunk a múlton, a jövőn, próbálunk élni a mában, megoldani a most kihívásait, és mindig máshol vagyunk, máson jár a fejünk közben.

Így elég nehéz megtalálni az utat!

Leírom, azt ami nekem bevált. Tenger önfejlesztő és önsegítő irodalmat találsz a neten, és el lehet veszni benne, hogy hol kezdd el. Amit én leírok, az nekem működik. Te más vagy. De azt gondolom, hogy mindennek az alapja a hit és a meditáció.

Az én hitem az, hogy mindannyian céllal érkezünk, megoldandó feladatokkal. Ami a legnagyobb kihívásom, az a feladatom, abban a témában kell fejlődnöm.
Azt mondják, hogy a legnagyobb kudarcod után ott a siker. Csak túl kell lépni a kudarcon, azon a kínon, amit a személyes sikertelenséged okoz.
Nem mindenkinek okoz ez ekkora problémát, gondolhatod. De valójában mindenkinek van legalább EGY olyan kihívása, amit boldogan elcserélne a Tiédre vagy az enyémre. Más kertjében mindig zöldebb a fű.

Az is az én hitem, hogy a körülöttünk látható világ mögött egy sokkal nagyobb és teljesebb univerzum terül el, melyet betöltenek az általunk éginek, vagy szellemvilágnak nevezet világ lakói. Ha ez így van, ők valószínűleg jobban tudják mi az életem terve itt a Földön.
Ez egy állítás, amit vagy elfogadsz, vagy nem.

Következő állításom, hogy létezik egy kozmikus tudásbázis, amit nevezhetünk könyvtárnak is, ahonnan információkat tudunk lekérni. Akasának hívják. Az Akasa krónika olvasható, bizonyos szabályok szerint.
A következő könyv kiváló útmutató: Linda Howe: Akasa-Krónika.
Ez tehát a második állításom.

Ahhoz, hogy a saját utadat megtaláld, tisztaságra, belső csendre, és az égiekkel való kapcsolatra van szükség.
Én meditálni kezdtem, elkezdtem kipucolni az életemből a testi, lelki, szellemi hordalékot, megtanultam kapcsolatot teremteni égi segítőimmel.

Ez a folyamat két éve tart. Nekem ennyi ideig tartott, de meg lehet csinálni rövidebb idő alatt is.

Újra a fedélzeten

:-) alant két hónappal később folytatom: Túl egy nagy lelki változáson, a Karácsonyon, és egy nagy pénzügyi tranzakción, erről majd a maga helyén írok is.

Talán meg is ijedtem attól, hogy a gondolataimat és a velem történő eseményeket kiteregessem, de úgy éreztem, hogy el kell kezdenem leírni a történetem, és ma is úgy érzem. Mostantól tehát rendszeresen írni fogok.

Ott folytatom, hogy mi történt a váltás után. Először is azt éreztem, hogy jaj de jó, fejest ugorhatok a saját vállalkozásomba, azt teszek amit akarok! Persze ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mit is akarok. A végtelen történetben hangzik el a mondat: Tedd Azt Amit Akarsz!

Tedd Azt Amit Akarsz!

Ha te is ilyen helyzetben vagy, vagy tervezed, hogy erre menj tovább, javaslom gondold át ezt a mondatot! Nem azt jelenti, amit felületes szemlélőként gondolsz: Ezt akarom, azt akarom, azt csinálok, amit akarok!

Azt jelenti: Tedd azt, amit VALÓBAN akarsz! Én nem tudtam, mit akarok valóban. Majd két év telt el, amíg kialakult, kimeditáltam, kiimádkoztam, hogy mi is az én utam. Közben persze sok mindennel foglalkoztam, volt amivel sikerrel, volt amivel nem. Voltak jó napok, és voltak reménytelenek. Voltak nagy borulások, és vidulások.

A feleségemmel a kapcsolatunk változott, és változik, ahogy én magam is változom.

Ez is egy út. Nem feltétlenül könnyebb, mint alkalmazottként bejárni, és csak annyi felelősséget felvállalni, amennyit feltétlenül kell.

Miért vagyok felelős? Mindenért. Egyszer azt hallottam, hogy a pozitívgondolkodás alapja, hogy az ember elvállalja az életéért a teljes felelősséget Minden tekintetben és területen.

Én vagyok a felelős azért, hogy mit teszek és mit nem. Hogy hogyan érzem magam, hogyan reagálok.

Az is ide tartozik, hogy minden kedden kivigyem a kukát. Sokáig keddtől keddig éltem, az mutatta az idő múlását, hogy megint ki kell tenni a kukát. Vicces, de így volt.

Azt az érzést, hogy tudom, hogy mit kell tennem, nem adták ingyen. Sok könny és fájdalom is volt mögötte. De a felhők felett mindig kék az ég. Minden út megéri, ha a végére érsz. És nem a végcél, a végállomás a cél, hanem az út.

Mert úton lenni fejlődés, úton lenni mozgás, úton lenni öröm.

Miért vész el annyi jó kezdeményezés?

A napokban több jó, és félek, hogy hamvába haló kezdeményezést láttam. Az egyik: A gyerekeket már születésük után közvetlenül, sőt már a mami pocakjában lehetne tanítani nyelvre, pl angolul, különböző célzott hanganyagokkal.

Vannak is ilyen anyagok, elérhetők, mégis a hölgy aki foglalkozik vele, azt tapasztalja, hogy nem érdekel senkit.

Miért hagyjuk mi Magyarok, hogy az a hatalmas tálentum amit kaptunk szétaprózódjon?

Kategória: Nap mint nap  Címkék:  Szólj hozzá

Előtörténet

Pont 20 éve, 1991-ben végeztem, mint villamosmérnök. Akkor állt le az orosz piac, így nem találtam szakmai munkát, elmentem hát dolgozni egy népszerű mosóporokat forgalmazó céghez. Jártam a boltokat, nagykereket, tárgyaltam pultosokkal és igazgatókkal is. Sokat megtanultam az emberekről az alatt a majd 3 év alatt, amíg ott dolgoztam.

Akkortájt találkoztam egy – szintén népszerű – multi level marketing céggel, és ismét mosóporral, ami ekkor már kezdett otthonos lenni, de nem csak mosóporral, hanem egy nagy oktatási rendszerrel is. Mindig szerettem olvasni, de itt azt javasolták, hogy havonta, vagy hetente olvassak el egy-egy személyiségfejlesztő könyvet. Illetve annyi üzleti kazettát hallgassak meg, amennyit csak tudok. Évekig ittam magamba ezeket az anyagokat, és a sikeres, vagy akkor nálam sikeresebbnek tűnő emberek szavait, történeteit. Az eredménye az lett, hogy abból a visszahúzódó, csendes, parás szemlélődőtől, aki voltam, eljutottam odáig, hogy több száz ember elé ki mertem állni beszélni.

Még egy következménye volt a sok információnak – agymosásnak, ahogy a „hozzáértők” hívták: Nem tudtam már beleférni abba a parancsuralmi rendszerbe, ami engem a katonaságra emlékeztetett sok szempontból, a multi létbe. Azért emlékeztetett a katonaságra, mert itt sem számított, hogy a felettesed – jelen esetben a főnököd mit tud, mit ér, csak a pozíciója, és sok esetben az, hogy melyik országban született.

Egy külhoni főnököm elmondta például egyszer egy csoportgyűlésen, hogy a cég nem azt várja, hogy 12 óránál többet dolgozzunk, 14-et, vagy 16-ot, csak azt várja, hogy jobban szervezzük meg a munkánkat. Ezt egy olyan ember mondta a magyar piacon dolgozóknak, aki nem ismerte egyáltalán a magyar piacot.

Feró, hová lett a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás? Ellopta Marx és a Globalizmus?

Az, hogy nem tudtam beleszuszakolni magam a multi dobozba azzal járt, hogy feleslegesen sok stressz, kudarc és pótcselekvés jelent meg az életemben.

Egyszer egy MLM vezető azt mondta, hogy ha nem tetszik, amit csinálsz, akkor csinálj valami mást. Akkor ezt nagyon nem értettem, ma látom csak, hogy mekkora nagy igazságot mondott. Ha előbb váltok 10 évvel, annyival többet élhettem volna. Mert az a tíz év nem volt igazi élet, csak tapasztalatszerzésnek mondanám. De akkor arra voltam csak képes, amit tettem.

Nem akarom hosszan ragozni: 45 évemből 25-öt tanulással, 12-őt multinál töltöttem. A többiben tanultam is, dolgoztam is.

A 45 év mérlege az lett, hogy van egy szép, szerető és okos párom, két szép és értelmes gyermekem, és szép ősz hajam. Beleőszültem az elmúlt évtizedbe.

A változás 2006-ban indult meg, tudod, amikor az országban meg nem. Akkor otthagytam az aktuális multit, elmentem egy másikhoz, de legfőképp elköltöztünk Veszprémbe.

Veszprém csodálatos város, szépen beilleszkedtünk, és három év után szépen elegem lett a cégből.

Azért írok most olyan sokat a cégekről, mert azt akarom megértetni, hogy hogyan is lettem vállalkozó, és honnan fakadnak azok a célok, amik az idők során kialakultak bennem. És ezt a bejegyzést mindjárt be is fejezem.

Tehát ismét váltani készültem, és nem bírtam a jól kezelni a tényt: Nem vagyok jó multi-man, nem bírom a sokszor felesleges és értelmetlen munkát, a hozzá nem értő emberek beleszólását. Persze, hogy nem csak ilyen emberekből állnak a cégek! Nem is akarom ezt állítani. Sok jó főnököm volt, itt is és az előző cégeimnél is. De ők is teher alatt nyögtek, és volt olyan cégem, ahol a cég fele nyugtatót szedett rendszeresen.

Eljött a pillanat, amikor úgy éreztem, vagy az angyalok úgy éreztették velem, hogy vagy váltok, vagy meghalok. Lehet, hogy ez lassú halál lesz, de halál. Ezért bármennyire is féltem a bizonytalanságtól, szerettem a munkatársaimat, és a szakmámat is, felülkerekedtem a magamon, és eldöntöttem: megyek. Lehetett volna szebben, gyorsabban, fájdalom mentesebben, de akkor arra voltam képes. 2010 tavaszán elindultam az utamon.