Egy barátom mesélte a következő tanulságos történetet:
“Történt egyszer, hogy egy ismerősöm ajánlott egy befektetést. Nem ő találta meg a piacon, egy profi cégnél dolgozik, ők forgalmazzák.
Nem kell arra gondolni, hogy a nemzetközi piacot megrengetem a tőkémmel: A család, nagyszülők, szülők, és a saját összespórolt pénzemről volt szó. Ez a pénz szépen pihent a bankban, és csepegtette az apró százalékokat kamat gyanánt, ahogy az egyszeri magyarnál ez szokásos.
Az ajánlat felvillanyozó volt: A kamat háromszorosát ígérte, és teljes szabadságot a pénz használatának terén, tehát nem kellett lekötni évekre. Ez épp megfelelt nekem, mert a pénz vésztartaléknak volt szánva.
Mondhatod, hogy naiv vagyok. De háromszor is megkérdeztem, hogy ez tényleg ilyen jó? És a kedves ismerősöm biztosított róla, hogy jó és biztonságos.
-
Magas a kamat
-
Mobilizálható a pénz
-
Biztonságos, mert ha a befektetés értéke csak egy kicsit is csökkenne, azonnal egy számítógép átteszi más befektetésbe a pénzt
-
A cég – egy ismert cég a piacon, befektetése – ez is nagyobb múltú – 10 éve sikeres
Mi kell még?
Jött a kérdés: Melyik piacot választod? Ez már gyanús lehetett volna, de bíztam az ismerősömben. Felhívtuk a szakembert, aki az ismerősöm vezetője volt, és ő megmondta, melyik piacot, papírt, stb érdemes választani. Portfoliót.
A portfolió szó szép és hangzatos. Az ügyintézés gyors volt, a pénzt hamar befektették, flottul ment minden.
De:
Van egy másik ismerősöm is, aki – micsoda véletlen – szintén pénzügyekkel foglalkozik. Csak ő jobban értett hozzá, és azt mondta, hogy valami szerinte nem stimmel. Javasolta, hogy kérjek le egy kivonatot a pénzem – bocsánat, befektetésem! – értékéről.
A kivonatot el is küldték, és kiderült, hogy több mint 20 százalékkal kevesebbet ér a pénzem, mint amikor betettem. Persze pánikba estem, és hívtam az ismerősömet: Jött a válasz 1 hét múlva, nyugalom, ez jó így, minden rendben van, a pénzből levonták a költségeket, majd utoléri magát. 20 százalék költséget?
Megnéztem a neten a kötvényt kibocsátó céget rendben van. A portfolióm? Látszatra az is. Az azért feltűnt, hogy kockázatkedvelő és bíró ügyfeleknek ajánlják. Én kedvelem a kockázatot, csak nem bírom. Ha annyira bírnám, anyagilag, inkább ruletteznék. Megnéztem a befektetés hozamait. Mennyi mindent meg lehet nézni utólag, ugye! Persze, hogy 8 éven belül párszor 0 (nulla) és negatív hozama volt – ezt kevésbé szépen veszteségnek hívják. És az én pénzem 20 százaléka egy nap alatt ugrott le, amikor az árfolyam 2 százalékpontot esett, aztán úgy maradt.
Ami ez után következett azt nem fejtem ki túl hosszan, pedig ez volt a hosszú része:
Megkezdődött a tili-toli: Kérdeztem telefonon, e-mailben, családnál. Az ismerősöm egyre szórványosabban válaszolt, és még számomra, laikusnak is nyilvánvaló butaságokat.
A nagy pénzügyi szakértő cég, amelyiknél dolgozik, a füle botját sem mozgatta. A Vezető, akit felhívtunk annak idején együtt nem méltóztatott beszállni a dologba, csak a végén, amikor is leordította a fejemet a telefonban, megfenyegetett, és lecsapta a kagylót.
Kiderült, hogy
-
A hozam nem magas, hanem negatív
-
A pénzt nem lehet kivenni csak néhány év után
-
A biztonságos befektetést óvó számítógép, amely ha a befektetés értéke csak egy kicsit is csökkenne, azonnal átteszi más befektetésbe a pénzt nem létezik, hiszen nem lenne évek óta ingadozó a pénzpiacon a portfolió árfolyama
-
A cég – egy ismert cég a piacon – befektetése – ez is nagyobb múltú – de 10 éve nem sikeres, csak néhányszor volt az, amikor korrigálni tudta a megelőző árfolyamzuhanásokat.
Mi van még:
Elkezdtem nyomni az ismerősömet: Sírás-rívás, kiabálás, nem kaptam meg a levelet, sms-t, ki voltam kapcsolva egy hétig – mint jó üzletember, beteg voltam, át voltam irányítva, egyik e-mailt sem kaptam meg, elküldtem levélben, elküldték időben, majd a jogi osztály megoldja…
Elkezdtem nyomni a közvetítő céget: Hová kell, hogy elmenjek? PSZÁF, TV, rádió, közösségi oldalak, TV ügyvédje, vagy menjek oda tüntetni a cég irodája elé? Vagy menjek a nagy múltú céghez, aki biztosan örülni fog, hogy amatőr módon, az igazságot elferdítve adják el a termékét!
Nem ragozom: 6 hónap után kaptam vissza a pénzem, az egészet, mert nem érdekeltek a költségeik, meg az ismerősöm visszaírási vesztesége. Pofátlan módon a másik céggel fizettették a költséget, pedig az relatív vétlen volt, neki csak volt egy kockázatos, néha jó néha rossz hozamot adó terméke, de nem ő adta el biztonságos befektetésnek.
Az ismerősöm azóta is keres persze, barátsága jeléül, már egy hónapja is felhívott…
Javaslom tehát, hogy vigyázz kivel kötsz üzletet. Nézd meg a terméket, és kérj információt. Én azt a választ kaptam, hogy más cég szerződésében sincs benne az adott info. De én nem másik céggel tárgyalok.
Mindenkinek elmondom ezt a történetet, hogy tudják, hiába mondja egy cég a pénzpiacon, hogy az ő érdekeit képviseli, ez nem igaz!“
Eddig a történet. Mit mondhatnék? Nincs benne semmi meglepő, ha csak az nem, hogy magyar emberek akarják magyar emberek pénzét, és ezzel a létbiztonságuk alapját lenyúlni. Ez felháborító, és nincs rá mentség.
Nézd meg kivel kötsz üzletet!